k, 02/08/2011 - 15:29
Sikeres kommunikáció - 2011-es hozzávalók
Bár megint előkerültek a "világrengető újdonságok" - ami ilyenkor, év elején, igen kedvelt téma a tanácsadók körében, én mégis 3 olyan régi, és jól bevált szövegírási trükköt szeretnék mutatni Neked - a következő 3 bejegyzésben -, amelyekkel könnyedén fel tudod erősíteni a szövegeid eredményességét.
Talán nem teszed félre ezt a bejegyzést, csak mert "unalmas régiségekkel" jövök elő. Ráadásul, hidd el, ez a 3 módszer valóban egyszerűen alkalmazható, mégis meglepő hatással lesz a reklámszövegeidre.
Ezzel a 3 módszerrel...
- könnyebben írhatsz érdekes, erős érzelmi töltettel bíró szövegeket...
- egyszerűbben alakíthatod a célpiacodra a reklámjaidat, és...
- a hosszabb reklámszövegeidet is rekordidő alatt rakhatod össze
Végül 2011 lehet az idő, amikor szélesre tárulnak előtted az eredményes szövegírás világának kapui. Azok a kapuk, amelyek talán most még rendíthetetlenül tornyosulnak előtted.
Nem azt mondom, hogy ettől a 3 módszertől vérprofivá válsz, csak azt, hogy ha elkezded őket alkalmazni, akkor az első komolyabb szintre léphetsz - oda, ahol már jelentősen hatásosabbak lehetnek a szövegeid, mint a legtöbb vállalkozásnak.
Akkor kezdjük is a kalandozásunkat a "múlt technikái" között...
3 vérfagyasztóan hatásos módszer, amivel eredményesebbé teheted a kommunikációdat...
1. A szavak hatása
Játszunk!
Figyeld meg a következő 7 szót, és próbáld meg "hatásossági sorrendbe" tenni őket - aztán azt is elmondom, miért...
Tehát, a hét szó: disztingvál, figyel, csók, konklúzió, rohan, ölel, átalakít
Nos, hogyan állítanád hatásossági sorrendbe e szavakat?
Érdemes végiggondolnod, mert kritikus jelentőssége van ennek a gyakorlatnak a szövegírásban!
Meg van a sorrend?
Akkor lássuk: 1. csók, 2. ölel, 3. rohan, 4. figyel 5. átalakít 6. disztingvál 7. konklúzió
Nálad is ez az eredmény? Igen? Nem? Miért nem mindegy?
És már csak egyetlen kérdés maradt:
MIÉRT pont ez a sorrend?
A válasz az elmében keresendő. Ugyanis, az elménk működése alapvetően befolyásolja, hogy milyen hatással van ránk egy szó.
Mivel a mondatok szavakból épülnek fel, és mert a szövegírás a szavak, mondatok ügyes sorrendbe állítását (is) jelenti, ezért érdemes egy kicsit alaposabban megfontolnod, hogy mit, és miért írsz le egy-egy reklámszövegedben. Ráadásul, ez a módszer segít felerősíteni a szövegeid hatékonyságát.
Ne feledd, a szövegírás tulajdonképpen a TUDATOS fogalmazást jelenti. Hiszen, amikor reklámszöveget írsz, akkor azt azért teszed, mert eredményeket szeretnél elérni általa, azaz, a célod a megfelelő hatás kiváltása. Ezt pedig csakis odafigyeléssel, és megtervezett szövegekkel leszel képes elérni.
Tehát az elme. Az emberi elme alapvetően egy képfelismerő gépezet. Éppen ezért, a beszédnek sincs különleges funkciója, csupán annyi, hogy szavakba öntse azt, amit látunk, tapasztalunk, érzünk.
Ebből következik, hogy az elménk inkább a képszerű elbeszéléseket, sztorikat, szavakat kedveli, mint a száraz, "absztrakt" szövegeket. (Figyeld csak meg az absztrakt szót! Ugye milyen nehéz feldolgozni az elmében?)
A legújabb agykutatások is felismerték, hogy a nyelvnek nincs egyedi státusza - ellentétben azzal, ahogy eddig gondolták - a hétköznapokban, és hogy komoly előnyt élveznek beszédünkben a képszerű szavak. Ugyanis, az agyban a lehető legnagyobb aktivitást ezek a szavak fejtik ki.
De ez még nem minden...
Hiszen a szavak egy jó része érzelmi hatást is kivált - mint egy mellékesen. Ezért az emberi elme még súlyozottabban kedveli azokat a szavakat, amelyek "képfestő" funkciójuk mellett, érzelmi hatással is vannak rá. Így, amint csak teheti, sorrendet állít.
E szerint megkülönböztet:
- nehezen értelmezhető
- képszerű
- cselekvő
- érzelmi töltetű
- érzelmi töltetű & képszerű szavakat
Ha megfigyeled, egy szakmai-, vagy hivatalos írás hemzseg a nehezen értelmezhető szavaktól. Bár, az is igaz, hogy már a legújabb tankönyvek egy részében feltűnik a könnyedebb, érthetőbb, képszerűbb bemutatása a tananyagoknak - így az "agytörő" írások megmaradnak a "szakmai sznobizmus" kedvelőinek. Hiszen olyan jó az "ezt csak mi értjük" érzés - nem igaz?
De térjünk vissza az elmére...
Amint elolvasunk egy szót, mondatot, szöveget, az elménk rögtön elemez, vizsgál, és megalkotja a végkövetkeztetést - ez a folyamat igen jelentős részben a tudatalattiban zajlik le, és csak az eredmény kerül fel a tudatos szintre.
Az eredmény lehet: unalmas, érdekes, csábító, vagy éppen igéző, attól függően - és most jól figyelj! - hogy az adott szöveg miről szól, MILYEN stílusba íródott, és MILYEN szavakkal lett megtöltve.
Oké, a tartalomhoz nem igen tudok mit hozzátenni, hisz úgyis a kínálatodról írsz - nem igaz?
Azonban a stílusról már kicsit komolyabban el kell beszélgetnünk. Nem arról van szó, hogy tegeződsz-e, és arról sincs szó, hogy a személyes "varázsod" benne van-e a szövegben. Nem. Itt a VÉGHATÁSRÓL van szó.
Egészen pontosan arról, hogy milyen intenzitású érzelmek ébrednek fel az olvasóidban, és hogy azok elérik-e azt a szintet, ami előrelendíti az embereket a cselekvés felé.
És tudod mitől függ mindez?
Igen, a tartalomtól is, de az igazán izgalmas dolog nem ebben van. A tartalom az észre próbál hatni, azaz, logikai eredményeket ér el. Viszont, már régóta tudjuk, hogy érzelmek nélkül NINCS hatásos reklámszöveg!
És tudod, hogy miért ez az izgalmas része a dolognak? Mert innentől alámerülünk a tudatalatti világába. Ugyanis, az elménk az érzelmi csatározásokat "odalenn" folytatja. Pontosan ezért annyira nehéz beszélni az érzéseinkről. Holmi gyomorszorító, torokszorító, szívbemarkoló érzésekről beszélünk, de igen gyakran nem tudjuk szavakba önteni, hogy mit is érzünk pontosan.
Ez pedig éppen azért van így, mert az érzelmi folyamatok a tudat alatt mennek végbe.
Ezért függ minden attól, hogy MILYEN szavakat használsz!
És itt térjünk vissza a hét szóra...
Amikor találkozunk valamivel, akkor az elménk rögtön rangsorol.
Igen, logikailag is, de hidd el, a logikának nem sok köze van a döntéseinkhez. Azt látjuk logikusnak, amit az érzelmi rendszerünk kiválaszt.
Tehát a folyamat fordítva zajlik le, és nem úgy, ahogy hisszük.
Nem az történik, hogy amit logikusnak látunk, az váltja ki az érzelmi hatást, hanem az, hogy amit az érzelmeink fontosnak ítélnek, azt látjuk logikusnak. Ezt nevezheted racionalizálásnak is, de tulajdonképpen nem az (talán egy másik alkalommal kifejtem ezt is)...
Ezért van az is, hogy nincs két egyforma vélemény. Ugyanis nincs két teljesen egyforma érzelmi rendszerű ember sem.
No, de a szavak...
Micsoda különbség!
A. verzió: "Folyamatosan arra törekszünk, hogy termékeink magas minőséget képviseljenek."
B. verzió: "Termékeink gondosan válogatott alapanyagokból készülnek, melyeket mérnökeink a fejlesztések során 100 órán át, kitartóan tesztelnek, mielőtt az Ön kezébe kerülnének. A fejlesztésekkel, a már megbízható technológiákra épülő, folyamatos ÚJÍTÁSOKAT célozzuk meg. A precíz tervezéssel a stabil működést biztosítjuk. A puha csomagolással a termékeink biztonságát védjük, hogy ne érje csalódás, amikor kibontja a dobozát. Így garantáljuk, hogy megbízható, de folyamatosan újító szellemű társra találjon bennünk, és termékeinkben."
Csak pár mondat a különbség, mégis micsoda hatásbeli eltérés van a két verzió között!
Képzeld csak el, hogy két terméket tartasz a kezedben. Az egyiken az A, a másikon a B verziót olvasod a hátoldalon. Melyiket választanád? Melyik terméket vinnéd haza?
Látod, pontosan ez a szövegírás célja: többet adni szavakkal, mint mások.
Ha megfigyeled a két verziót, akkor a másodikon felfedezheted az érzelmi hatást, és a képszerűséget egyszerre - megbízható, újítás, ne érje csalódás (érzelmi hatású szavak - mindkettő az érzelmi rendszer egy-egy részéhez szól), válogatott alapanyagok, kitartó tesztelés, puha csomagolás (képszerű szavak - mindegyik szó, szókapcsolat hatására felrémlik egy-egy kép az elmében)
Mint említettem tehát, az elménk érzékel, elemez, rangsorol, és amit érzelmileg értékesebbnek talál, azt a dolgot részesíti előnyben.
Pl.: rohansz haza, mert mindjárt kezdődik a kedvenc sorozatod. Az utcán meglátsz egy kisebb csoportot. A csoport felbolydult valamiért, és néhány jajszó száll feléd az utca zaján át. Mit teszel?
Megállsz, és elkezdesz figyelni? Esetleg át is mész megnézni, mi történt? De hát kezdődik a kedvenc sorozatod?!
Csakhogy, egy esetleges baleset híre erősebb emocionális hatást vált ki, mint a kedvenc sorozatod, így arra késztet, hogy letegyél az eredeti tervedről.
Észlel, elemez, rangsorol - és dönt.
Tenni nem sokat tudsz ez ellen. Amit tehetsz, hogy felhasználod ezt az emberi vonást a saját kínálatod sikerének érdekében.
Mégis hogyan?
Hát úgy, hogy elkezdesz érzelmi-, és képszerű hatást kiváltani a szövegeiddel. Mégpedig olyan intenzitással, hogy a lehető legtöbb olvasódból igen döntést hozzál ki.
Beszélj a "lágy karamell, érzékien simogató" hatásáról, a "szélestre táruló lehetőségek kapujáról", a "gyomorszorító, hirtelen megálljt parancsoló félelemről", a "lassan hömpölygő, unalmas életről", a "viharos sebességgel berobbanó sikerélményről", stb...
Szóval, koncentrálj arra, hogy a szövegeid egyes részeiben felfokozott érzelmi hatást válts ki. Nem kell mindenhol, de ahol úgy érzed, hogy szükséges, ott igen.
Csak egyet ne tegyél
Soha ne ess túlzásba! Ne legyen "bődületesen izgalmas, hihetetlenül szép, bámulatosan precíz, és elképesztően látványos", mert ez már nehezen hihető.
Hidd el, pár megragadó szókapcsolat is elég. Olyanok, amelyek hirtelen erős érzelmeket váltanak. Ugyanis, ezek megragadnak, és nehezen eresztik el az olvasó elméjét. És ha ilyen elemekből van egy szövegben 5-6 db, akkor azok összeadják az erejüket, és lassan átlendítik a tiltakozó elmét a kétely palánkján (milyen szép érzelmi kép ;-), és az igen felé vezetik.
És még valamire figyelj oda...
Az összhatás...
Mindig kicsit elképedve olvasok olyan szövegírási tanácsokat, hogy figyeld az ige-névszó arányt, meg hogy mennyi tagadás lehet szövegrészenként, stb. Honnan tudják? Mikor, és hogyan számolták ki ezeket? Hány emberen tesztelték? És mi dönti el, hogy hány tagadást írhatok bele egy szakaszba?
És ha az a célom, hogy - indirekt eszközökkel - lebeszéljem az olvasót a konkurens termékekről, akkor is kerülnöm kell a tagadásokat?
Szóval, tőlem ne várj ilyen számszerűsített tanácsot, mert ezeket nem igen tartom semmire. Nem fogom azt mondani, hogy a címsorod maximum 15 szóból álljon, és nem lehet benne több 2 igénél, és 3 érzelmi töltetű szónál - mert ez badarság. Igen, ez az.
Ami nem az, az az összhatás.
Ha elolvasol egy szöveget, és utána szinte felpörögsz az izgalomtól, az jó szöveg lesz. Ha untat, akkor még dolgoznod kell rajta. Főnként az elején, és a végén - mivel azok határozzák meg leginkább az összhatás érzetét.
Ha tök jól érzed magad egész nyaralás alatt, de a hazaút előtt a szállodában két órát várakoztatnak, mire ki tudsz jelentkezni, akkor - akármilyen jó is volt egész héten a kiszolgálás - rossz szájízzel mész haza.
Nos, ezt a szövegeidnél is figyelembe kell venned. Sőt, sajnos egyetlen szakaszt sem indíthatsz vagy zárhatsz rosszul, mert ugyanez lesz az eredmény.
A másik dolog, ami szerepet játszik az összhatásban, az az "egyéb" elemek használata - de erről még beszélünk hamarosan...
Tehát, ha elfogadsz tőlem egy tanácsot, akkor...
1. mindig figyelj oda rá, hogy érzelmi töltetű és képszerű szavakat is használj (ez a szlogenedre is igaz ám!) - főként az első szakaszokban, a terméked bemutatásánál, és a "végjátékban"
2. miután végeztél az írással, nézzed át, hogy hol tudnál még esetleg belevinni ilyen szóképeket
3. arra figyelj oda, hogy ne ess túlzásokba
4. az összhatást mindig teszteld el - itt azt tanácsolom, hogy aludj egyet a szövegre, és ha másnap is érzed a bizsergést, akkor jó, ha nem érzed, akkor kicsit még csiszolja rajta
Hidd el, ha ezentúl többször szeretnél eljutni az igenig, akkor tudatosan oda kell figyelned rá, hogy a szavaid felrepítsék az olvasóidat az érzelmi magaslatok felé, miközben festői tájakon utaztatják át őket, mert csak így érheted el, hogy egy elégedett mosoly kíséretében szakítsad át a célszalagot, és lépj be a kitűzött terveid örömteli világába.
u.i.: Legközelebb egy másik fontos módszerről olvashatsz, amivel tovább növelheted a konverziós arányaidat. És ez azért lesz izgalmas, mert belesünk férfiak, és a nők szívébe is...
.
.
.
Trackback URL for this post:
http://www.dmgyar.hu/trackback/363
Hozzászólások
A szövegírás ennek a része, ami a szavak erősségét vizsgálja elég fontos, de sokkal fontosabb az, hogy a szöveg utaljon arra, hogy mi van a dologban a vevő számára, mi az előny, és mi az eredmény, amit el fog tudni érni a termékünk/szolgáltatásunk által... Az emberek nem a terméket veszik meg, hanem az eredményt. Ha megvan, utána lehet a legerőteljesebb szavakat kiválasztani annak hatásos közvetítésére.
Köszönöm János!
A gondom, amikor egyszerre mondjuk 2-nál több terméket szeretnék egy hírlevélben bemutatni, akkor azért elég nehéz feladat elé tekintek.
Mert nem írhatok 8-10 töréntet sem.
Mit gondolsz róla?
Mindig is tetszettek azok a reklámok amik a termék legdominánsabb tulajdonságára építettek fel egy story-t. Szerintem szövegben is ez váltja ki a legnagyobb érzelmi hatást.
Örülök hogy végre szakértőtől olvashatom, hogy nem az igék és névmások számolgatásától jó egy szöveg. Ezt valahogy sose sikerült megetetni velem. Mindig is az volt a véleményem róla, hogy egy egyszerű módszer arra hogy a fantáziátlan szövegek írói is kihúzhassák magukat a tükör előtt.
Köszönöm a cikket, nagyon hasznos volt.
Pfff... most látom, mégis csak reagált a mentés gomb. Bocsánat!
A gondolataimat egy irányba terelted, szemeimet a monitorra ragasztottad. Meglepett engem is ez az eredmény, gratulálok Neked!
Kár, hogy a hozzászólásomhoz nem tudom azonosítani magam :(
Azon gondolkodtam, hogy milyen könnyen siklik be egy elmébe olyan termék vagy szolgáltatás leírása, ami egyedi, de lehet olyan szöveget írni, ami napi termékek előnyös tulajdonságait kelti fel egy ébredező látogatóm arcán?
A multik újságait böngészve félek ez nem lehetséges.
Azon gondolkodtam, hogy milyen könnyen siklik be egy elmébe olyan termék vagy szolgáltatás leírása, ami egyedi, de lehet olyan szöveget írni, ami napi termékek előnyös tulajdonságait kelti fel egy ébredező látogatóm arcán?
A multik újságait böngészve félek ez nem lehetséges.
Hozzászólás